A férfi, akire lehet számítani
– Vízöntő a
csillagjegyed. Amikor rákerestem, milyenek a Vízöntők, azt találtam elsőre,
hogy „bölcs bohócok”. Ez igaz rád?
– Na, ezt még nem olvastam! (nevet) Eddig úgy
tudtam, a Vízöntőknek egyetlen hibájuk van: hogy nincs bennük hiba. De
várj, megkérdezem a páromat! (megkérdezi) Nem, ő sem hallott még ilyet,
pedig nagyon sok horoszkópot látott. De azt mondja, van benne valami.
Mondjuk mókamesternek nem tartom magam, de jóval érettebbnek a koromnál
igen. Ebből a szempontból nem is huszonhat évesnek saccolnám magam, hanem
egy kicsivel harminc fölé…
– Ez a koraérettség már gyerekként is
megmutatkozott valamiben?
– Talán abban, hogy mindig is talpraesett
típus voltam, sosem kellett, hogy anyáék vigyenek edzésre vagy az iskolából
haza. Felszálltam a buszra, vagy elmentem biciklivel. Amit meg kellett
oldanom, azt mindig megoldottam.
– A kézilabdával viszont elég későn találtatok
egymásra. Mit csináltál 14 éves korodig?
– A fociban próbáltam kibontakoztatni a
tehetségem, de hál’ istennek nem sikerült. Amikor nagypályára kerültem, az
már nem tetszett annyira. Túl sokat kellett futni. Középhátvéd voltam
egyébként, a legkeményebb fajtából. Már az első tíz percben mindig volt egy
sárga lapom, mert valakinek odacsúsztam, csak az volt a gond, hogy
általában nem a labdát értem el…
– Már akkor is nagyobb termetű voltál a
kortársaidnál?
– Mindig is! De akkoriban még a puhább típus,
kevés izommal. Amikor 16 évesen elkerültem Győrből Balatonfüredre, na,
akkor kezdtem el egyre többet konditerembe meg külön edzőhöz járni, hogy
fizikailag is felvegyem a versenyt a többiekkel. Addig egy picit lemaradva
éreztem magam, jóformán a nulláról kezdtem építkezni, két kilométert sem
bírtam lefutni. De aztán elkezdtem szélesedni!
– Egyértelmű volt számodra, hogy
versenysportoló leszel?
– Füredre még úgy mentem, hogy előtte a
rendőri pályán is komolyan gondolkodtam. A beöltözött TEK-esek például
nagyon tetszettek, köztük el tudtam volna képzelni magam. Füreden
szerencsére volt is rendészeti szakközépiskola, úgy voltam vele, kipróbálom
magam kézilabdában, és ha az nem jön be, marad a rendőri vonal. Létezett
tehát B opcióm is, bár akkor még nem volt világos, melyik lesz az A, és
melyik a B, úgyhogy feltettem mindkettőt egy lapra. Aztán valamelyikből
tényleg lett valami…
A teljes cikk a Presztízs Sport 9/3-as
számában olvasható.
Legolvasottabb cikkek
