Keresd a nőt!
A
sport is kettészakadt
Én is igyekszem a sport területén maradni, itt
talán nehezebb céltáblát rajzolni az ember homlokára, ha a gondolatai
ütköznek bármelyik oldal véleményével. Tudom, hogy ebben a kérdésben a
sport is kettészakadt, erősen érezhető és helyenként már zavaró az
egymásnak feszülés. Márpedig olyan nincs, hogy így is jó, meg úgy is jó,
ahhoz a mesebeli rabbi bölcsessége kell, hogy mindenkinek igazat tudjunk
adni. Azt talán senki nem vitatja, hogy ha a hölgyek birkózni, bunyózni,
súlyt emelni akarnak, nincs joga ezt bárkinek megtiltani. Ez eddig rendben
is van, hiszen az nem kérdés, hogy ha valamiből sok (talán néha túl sok is)
áll rendelkezésre, az az elvitathatatlan jog rengeteg mindenhez. Jogunk van
kifejteni a véleményünket, és ha ez valakinek nem teszik, akkor neki is
jogában áll az ellenkezőjét állítani. Ez a demokrácia. Szabad világban egy
szabad ember azt csinál, azt mond, amit szabad. Ma már nem lehet kérdés,
hogy a nőket is megilleti minden jog, építhetnek karriert, politizálhatnak
és természetesen sportolhatnak is. Leírni is furcsa, de történelmi
léptékkel mérve ez nagyon gyorsan bekövetkezett, hatalmas előrelépés,
hiszen „nemrég” még nézőként sem lehettek jelen. Az a fajta diszkrimináció,
amivel a nők kénytelenek voltak együtt élni, az a modern, felvilágosult
korban elfogadhatatlan.
Ha a BLM mozgalom vonalát követnénk, akik
csuklóból lerasszistáztak mindenkit, aki a rabszolgatartás idején élt és
alkotott, Jeffersontól Washingtonig, akkor Coubertin és társai sokat
veszítenének a népszerűségükből. Finoman szólva is kirekesztő és
hímsoviniszta módon jártak el, amikor nem várták tárt karokkal a nőket az
olimpiára, az első újkori játékokon 1896-ban még nem is lehetett egyetlen
női versenyző sem. Coubertin báró számára az olimpia egy újkori lovagi
torna volt, ahol a győztesek egy elit lovagrend tagjai lesznek, szerinte
ugyanis a játékok a férfi sport „dicsőítésének hagyományos eszközei” kell,
hogy legyenek, a nők pedig maximum a versenyek végén a győztesek olajággal
való koronázásában vehetnek részt. Bajban lettünk volna, ha Rióban nem
indulnak a hölgyek, hiszen a hét magyar aranyból hatot ők szereztek, csak
Szilágyi Áron mentette meg a férfiak becsületét, és valószínűleg Tokióban
is a lányok viszik majd a prímet.
A teljes cikk a Presztízs Sport 9/5-ös
számában olvasható.